Oldalak

2016. december 30., péntek

A londoni lakáspiac a brexit után

A brexit megszavazása után tulajdonképpen egyik napról a másikra megváltozott a londoni lakáspiac. Nagyon sokan azonnal vagy amint lehetett elköltöztek más országba, mert megijedtek, vagy csak egyszerűen a bizonytalanság miatt, vagy a font árfolyamának a zuhanása miatt. Ennek így azonnal érezhető volt a hatása, a sokkal kisebb kereslet miatt, nehezebbé vált kiadni szobákat és lakásokat, ami a bérlőknek kedvezett. Én szeptemberben költöztem új helyre, sikerült kivennem egy szép kis szobát egy csendes lakásban. Összesen négyen laktunk itt, a mellettem lévő szobában egy lány, a másikban egy szintén fiatal pár. Ők azonban a szobaajtón belül sokat veszekedtek – vagyis olyankor leginkább csak a lány hangját hallottam – amivel aztán el is jutottak odáig hogy szakítottak – és ahogy ez ilyenkor lenni szokott, el- meg szétköltöztek. Ennél az ügynökségnél is két hét a felmondás, felmondtak, elköltöztek, azóta eltelt másfél hét, és a szoba még mindig üres. A felmondásuk óta közel egy hónap telt el, és azóta nem tudták kiadni ezt a szobát. A brexit hatása az ingatlanpiacra egyértelmű, az árak mennek lefelé, ügynökségek zárnak be, akik meg a piacon maradnak, azok sorban adják vissza a lakásaikat. Nekem nincs kedvem újra költözni, mert egy-két héten belül amúgyis valószínűleg költöznék, és most nagyon nem lenne kedvem pár héten belül kétszer költözni.

2016. december 24., szombat

Twelve hundred

Étteremben dolgozok, a cégnek több étterme van, és mostanában a konyhafőnökök főnöke vezeti a konyhát. Ez az ember olyan sötét, hogy nappal is világítani kell hozzá. Egyik nap épp arra tettem-vettem, az egyik szakács valami cuccot csomagolt, és azt mondja neki: Ebből "twelve hundred" grammot tegyen bele! Így: "Twelve hundred". Nem 'One thousands two hundred", nem ezerkétszáz, hanem tizenkétszáz. Írtam a nagyobbik lányomnak hogy segítsen, mert elbizonytalanodtam az angoltudásomat illetően, hogy mondja az angol hogy ezerkétszáz? Gyorsan válaszolt is, hogy ezerkétszáz. Erre írom neki ezt a "twelve hundred"-ot, amire a válasza csak egyszerűen ez volt: "Ez nettó hülyeség." Aztán utánanéztem a dolgoknak, ez a kérdés másoknál is felmerült már, úgy tűnik terjed rendesen, ez a bigfőchéf meg talán azért használja, mert olyan lazának akar látszani. Mert ez olyan vagányan hangzik feléjük. (Indiai a fószer.) Vagy talán valahol hallotta és megtetszett neki. Twelve hundred... nesztek britek, a hagyománykövetésetek ennyit ér... aztán majd jön a oneteen meg a twoteen...

2016. december 19., hétfő

A londoni metró

Londonban alapvetően háromféle metrójellegű hálózat van (vagyis négy) az "underground" magyarul "földalatti", ez a klasszikus metró, bár a gyakorlatban a hálózatnak több mint a fele a földfelszín felett van, az "overground" azaz "föld feletti", de ennek a hálózatnak is egy része a föld alatt van, valamint a harmadik a DLR, Docklands Light Railway, ez is meg fent is meg lent is, és ez vezető nélkül közlekedik, ami gyerekeknek és gyermeki lelkű felnőtteknek is nagy élmény. Az ember beül előre, és néz. :D Amúgy is olyan mint egy óriási lego vonat, ahogy a vonalai nagy részén "hídon" közlekedik. Azért írtam idézőjelben, mert ez valóban építészetileg híd, de ez hosszú kilométereken át megy házak között, a tetők magasságában. A negyedik hálózat meg a vonat, mert bár az nem metró, de pont úgy behálózza a várost, egy részén pont úgy a föld alatt közlekedik, és erre is jó a metrón is használatos bérlet.
A mostani metró (underground) hálózat '99-ben lett ilyen amilyen, azóta DLR és overground vonalak épültek, valamint épül két új metróvonal, amit nem undergroundnak neveznek, hanem ezek a "crosrail", ami valami bazigyors metrót jelent majd. Gyorsabban is közlekedik majd, meg az állomásai is ritkábban lesznek. Az elsőt a következő években adják át a forgalomba, ez kelet-nyugati irányú lesz, de a másikra az észak-déli irányúra még várni kell egy kicsit, mert azt valamikor 2033-ban tervezik forgalomba állítani.Londonban alapvetően háromféle metrójellegű hálózat van (vagyis négy) az "underground" magyarul "földalatti", ez a klasszikus metró, bár a gyakorlatban a hálózatnak több mint a fele a földfelszín felett van, az "overground" azaz "föld feletti", de ennek a hálózatnak is egy része a föld alatt van, valamint a harmadik a DLR, Docklands Light Railway, ez is meg fent is meg lent is, és ez vezető nélkül közlekedik, ami gyerekeknek és gyermeki lelkű felnőtteknek is nagy élmény. Az ember beül előre, és néz. :D Amúgy is olyan mint egy óriási lego vonat, ahogy a vonalai nagy részén "hídon" közlekedik. Azért írtam idézőjelben, mert ez valóban építészetileg híd, de ez hosszú kilométereken át megy házak között, a tetők magasságában. A negyedik hálózat meg a vonat, mert bár az nem metró, de pont úgy behálózza a várost, egy részén pont úgy a föld alatt közlekedik, és erre is jó a metrón is használatos bérlet.
A mostani metró (underground) hálózat '99-ben lett ilyen amilyen, azóta DLR és overground vonalak épültek, valamint épül két új metróvonal, amit nem undergroundnak neveznek, hanem ezek a "crosrail", ami valami bazigyors metrót jelent majd. Gyorsabban is közlekedik majd, meg az állomásai is ritkábban lesznek. Az elsőt a következő években adják át a forgalomba, ez kelet-nyugati irányú lesz, de a másikra az észak-déli irányúra még várni kell egy kicsit, mert azt valamikor 2033-ban tervezik forgalomba állítani.

2016. október 11., kedd

Mind the gap

A londoni metróállomásokon kiírva látjuk, és állandóan hallhatjuk ezt a szöveget: "Mind the gap between the train and the platform!" Kábé, "figyelj a résre a metró és a peron között!" Ennek a résnek két oka lehet, az egyik hogy a metrókocsik és az állomások peronjainak a viszonya nem szabványszerű, néha a metró talajszintje pár centivel feljebb van a peronhoz képest, néha kicsit messzebb, a másik ok meg az hogy egyszerűen görbére építették az állomásokat. Direkt, tehát így megtervezve és megépítve, és ami számomra a kérdés hogy miért? miért nem tudták úgy megtervezni, hogy az állomások egyenesek legyenek? Sokat jövök-megyek metróval, és ami állomások lent vannak, azoknak talán a többsége nem egyenes. Azt mondják (a neten találtam) hogy a leggörbébb állomás a Central line Bank Station állomása, ahol néhol 30 centi a távolság a metrókocsi és a peron között. (Lásd a képen!) Ott ekkora rés fölött kell átlépnie az embernek, de egy ekkora lyukba még egy kisgyerek is bele tud esni.

2016. május 10., kedd

Az angol nyelv két halála

Régen, a már elfeledett múltban az angol nyelvnek is pont úgy volt ragozása, mint más nyelveknek. Azonban (folytatva az előző bejegyzésem adta témát) a Hódító Vilmossal beáramló emberek annyira nem tudtak angolul, hiszen honnan is tudtak volna, hogy azok csak így, ilyen szinten tanulták meg a nyelvet. Mintha magyarul valaki csak így beszélne: "Tud én segít te?" Aztán hogy sokan beszélték csak ennyire, így végül ez lett az általános, és már mindenki így beszélte.
Az angol nyelv második halálát napjainkban éljük meg. A világban mindenhol első- vagy második nyelv lett, olyan sokféle nép beszéli az angolt, és mindenki másképpen, hogy ez már-már bábeli zűrzavar kezd lenni. Itt Londonban ez jól látható. Egyik is angolul mondja, másik is, de mégsem értik egymást. A legtöbb ember angol szókincse 100-200 szónál nem több, ismernek egyféle múltidőt, na meg egy jövőidőt, és az már "perfekt" ha valaki használja a helyén tudja használni a folyamatos jelent. Ennyiből meg lehet élni, a földijeivel meg mindenki a saját nyelvén beszélget, miért beszélne például egy román a másik románnal angolul? Teljesen normális, hisz a saját nyelvükön pontosabban, árnyaltabban és érthetőbben meg tudják beszélni. Ettől a sokféleképpen beszélt angoltól a kimondott szavak is teljes káoszt mutatnak, és mivel itt manapság már brit van a legkevesebb, a betelepülők közül meg nagyon kevesen beszélik tökéletesen a nyelvet, így pár év múlva a hétköznapi életben a helyes kiejtés is a londoni ködben le fog veszni.

2016. április 12., kedd

Kik azok a britek?

Amikor Angliában vagyunk, akkor Nagy-Britanniában is vagyunk. Itt az emberek angolul beszélnek, de britek. Kik azok a britek? I. (Hódító) Vilmos, Normandia főhercegeként 1066-ban megszerezte az angol trónt, akkor jött vele sok-sok ember, és mivel azok a Bretagne-félsziget felől jöttek, így ők "lettek" a britek. Jellemző, hogy a Bretagne-félsziget neve angolul: Brittany. Az első évszázadokban főképpen vidéken éltek, és a városokban éltek az angolok, de aztán lassan teljesen elvegyülve, összekeveredve mindenki brit lett. Mókás, hogy a britek és a franciák alapvetően utálják egymást, de tulajdonképpen a britek is franciák.

2016. február 22., hétfő

Merre folyik a Temze?

Itt Londonban a tengeri dagály miatt a Temze naponta kétszer visszafelé folyik. A város olyan közel van a tengerhez (kb 40 km) hogy a dagály visszatolja a vizet. Ezért a folyó vize sós, és Londonnál már nem is folyó, hanem gyakorlatilag tengeri öböl. A folyó szélessége is ugyanezt a tengeri öböl tulajdonságot mutatja, mivel bár a teljes hossza mindössze 346 km, de Londonnál mégis majdnem olyan széles mint a Duna Budapestnél, és nincs annyi és olyan nagy vízhozamú mellékfolyója, ami ekkora folyószélességet jelentene. (Ez a 346 km körülbelül annyi, mint a Duna hossza Komáromtól Bajáig.) Így a hajókkal is egyszerű volt Londonig felúszni, mert a dagály felhozta idáig a hajókat.